1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. méhkas.

2. táj | nagyobb kosár. | (jelzőként) amennyi ebbe belefér. két kas alma.

3. nép borítókosár.

4. a szekér aljához és oldalához illeszkedő, kosárszerűen fonott tartó.

5. műsz járószék. | bánya szállítókas.

[ szláv ]

1. <ajtót, fedelet, fiókot, ill. ezzel ellátott tárgyat> alkalmas szerkezettel csukott állapotában rögzít. kulcsra zárja a kaput; ▸ valakire, valamire zár | (t. n. is ) <kulcs, retesz stb. > rögzítő szerepében vhogyan működik. nehezen zár ez a kulcs.

2. tn <intézmény, üzlet stb. > működését, szolgáltatásait (aznapra v. hosszabb időre) megszünteti. a hó végén zárnak a színházak; mikor zár a trafik?

3. <embert, állatot, tárgyat> vhova elzár, bezár. börtönbe zár. | ▸ karjába karjaiba zár valakit | ▸ magába zár | ▸ magába, keblébe zár valamit | ▸ keblébe, szívébe zár valakit

4. <sort> szorossá, folytonossá tesz. | nyomda <magasnyomáshoz való formát> keretbe rögzít. | ▸ áramkört zár

5. befejez, bevégez. zárom levelemet; mikor zárjuk az idényt?

6. tn hézag nélkül beleillik valamibe, ráillik valamire. nem zárnak jól az ablakok.

[←zár² ]

1. szerkezet ablak, ajtó, fedél stb. csukott állapotban való rögzítésére. a szekrény zárja.

2. kat tűzfegyver zárszerkezete. | fényk fényképezőgép lencsenyílását a megvilágítás idejére szabaddá tevő szerkezet.

3. államig fertőzés (gyanúja) miatt elrendelt zárlat. | kat az ellenség feltartóztatására v. nemkívánatos személyek behatolásának meggátlására létesített akadály. műszaki zár.

4. jog ingóságok hiv. lefoglalása. ▸ zár alá vesz valamit | nem hiv vagyonra elrendelt zárlat.

5. nyelvt hangképző szerveknek olyan helyzete, amelyben elzárják a tüdőből áramló levegő útját. az ajkak zárja.

[←závár ]

1. talajművelésre, gyomirtásra haszn., a nyéltől elhajló (, háromszög alakú) pengéjű nyeles kéziszerszám.

2. (jelzőként) ritk (egy) kapavágásnyi <föld>. | (jelzőként) nép rég kapás <terület>. két kapa szőlő.

[←kapál ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.